Bikiniszezon para I. rész - gyaloglás, kocogás, futás
A nyár közeledtével a nők nagy részében (okkal vagy ok nélkül is) felvetődik az a gondolat, hogy: " Atya világ, hogy fogok én kinézni a bikinimben/fürdőruhámban?!.."
Ilyenkor aztán hajlamosak vagyunk nagy hévvel beleugrani valamilyen sport tevékenységbe. De érdemes-e ezt ilyen lendülettel elkezdeni? Először is fontos tisztában lennünk azzal, hogy tulajdonképpen milyen sportot is érdemes választni. Ha van rá pénzünk és időnk mindenkinek ajánlom én is személyi edző segítségét - jó pár van már belőle a mi városunkban is. Ha azonban szűkebb keretből gazdálkodunk, akkor is érdemes tudni, hogy a szakértők legalább heti 3 alkalommal javasolják az edzéseket, bármibe is fogjunk bele.
Séta, kocogás, futás
Sokan azt, hiszik, hogy alapvetően futni mindenki tud, tehát akkor irány a futás. Nagy súlyfelesleggel, vagy leromlott fizikai állapotban azonban először mindenképp a séta ajánlott. Ha egy adott távolság (kb. 3-4 km) már anélkül megy, hogy "kiköpnénk a tüdőnket", jöhet a távolság emelése, vagy a tempó növelése. Szóval, aki könnyedén sétál kezdheti a kocogást. Ha elértük, hogy fél órát képesek vagyunk a magunk tempójában kocogni, tovább növelhetjük a tempót, amit már tényleg igazi futásnak is nevezhetünk. Fizikai állapotunktól függően ez a fent leírt folyamat tarthat több hónapon át, mire a futásig jutunk, de a jobbaknak ez akár 2-3 hét is lehet.
Ami fontos: Nem mindegy miben futunk! Néhány jó tanács...
1. A cipő: Talán mindenkinek van olyan iskolás élménye, hogy a dorkókban csatognak a lábak és mindenki extra idétlenül néz ki, ahogy próbál megküzdeni a tanár által kiadott távval. Jelentem a felnőttek se képesek kevésbé idétlenül futni dorkóban! Szóval ajánlatos rendes sportcipőt venni, mert ezek a lapos talpú cipőszerű izék, csak megnehezítik a dolgunkat. Szerencsére ma már olcsóbban a kínaiban is viszonylag jó sportcipők vannak, de persze aki megteheti menjen el a sportboltba és válasszon igazi futócipőt. És ne szégyeljük kérni az eladó segítségét, hiszen ő azért van ott, hogy segítsen!
2. Nadrág: Bár én is a rövid sortokat szeretem, hamar rájöttem, hogy bizony nem vagyok olyan vékony, hogy az egyik combom ki ne dörzsölné a másikat egy fél órás futás közben. Szóval azok, akik nem szépséges piszkafa lábakon élnek, azoknak ajánlott legalább térdig érő nacit felvenni.
3. Melltartó: Mellmérettől függetlenül javasolt, hogy aki teheti vegyen fel sportmelltartót. Aki viszont nem akar/tud ezreket áldozni sportmelltartókra, az is figyeljen oda arra, hogy olyan melltartót válasszon, ami kényelmes és jó ránk - pl. elég dühítő futás közben állandóan a lecsúszott pántot igazgatni -. Nagyobb cicik esetén egy szűkebb póló felvétele még "stabilizálhatja a helyzetet".
Szóval én azt gondolom, hogy sportolásnál az észszerűség és a kényelem jóval fontosabb a divatos kinézetnél.