Munkajogi programot indított az alapvető jogok biztosa
Munkajogi programot indított az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté elsősorban a rászorulók, a kisgyermekes anyák és a fogyatékos emberek védelmében kívánja megvizsgálni a méltó munkához való jog érvényesülését.
Azt hiszem pártállástól függetlenül minden kismamának, anyukának feltűnt, hogy az otthonról végezhető munkák, távmunkák, részmunkák felhozatala igenis siralmas. Az internetes pénzkeresési lehetőségek nagyrésze pedig humbuk. Bár minden kormány ígéri, hogy ezen javít eddig nem sok érdemi dolog történt. Az új munka törvénykönyvében vannak bizonyos pozitív "gondolatok" pl. 4 órában való foglalkoztatás, de a gyakorlatban való működése ennek még bizonytalan. Mindenesetre most az ombudsman is felkarolta ezt a témát, aztán majd látjuk mi lesz.... (Szerk.)
Az ombudsman "A munka méltósága - új irányok, időálló garanciák?" - című projektnyitó budapesti rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, a hamarosan hatályba lépő új munka törvénykönyve várható hatásait is meg kívánják vizsgálni, azt, hogy az miként érinti a rászorulók különböző csoportjait, azok foglalkoztatását.
Szabó Máté azt hangoztatta, ombudsmanként "speciális kötelessége", hogy odafigyeljen a rászorulók alapvető jogainak érvényesülésére. Jelezte, az új munka törvénykönyvével kapcsolatban a hivatal nem akar egyik oldal "pozíciójával" sem azonosulni, s a mostani rendezvényen fórumot kívántak biztosítani a különböző vélemények megjelenésének.
Utalt ugyanakkor arra, hogy az új jogszabállyal kapcsolatban erős kritikák is megfogalmazódtak, továbbá rengeteg "dilemma" is felvetődik, ezek között említette a hallgatói szerződés kérdését.
Arról is beszélt, az eddigi vizsgálataik során azt állapították meg, hogy a jelenlegi munkajogi szabályozás sok esetben problémákat okoz, nehezíti a nők, a kisgyermekesek, vagy a fogyatékosok méltó foglalkoztatását. Ráadásul, mint fogalmazott, "a válság vesztesei a paragrafusok fogságában is vergődnek".
Az ombudsman elmondta, ősszel egy újabb műhelybeszélgetést tartanak, ahol összefoglalják a projekt eredményeit, és az új munka törvénykönyvével kapcsolatos esetleges problémákat.
Szabó Máté az MTI-nek arra a kérdésére, milyen konkrét aggályok fogalmazódtak meg az új törvénnyel kapcsolatban, egyebek mellett azt mondta, a "flexibilis munkáltatási formák" lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy a munkavállalói jogok szintje csökkenjen.
Elmondta azt is, a korábbi, a munkaerőpiaccal kapcsolatos jelentéseikben már kifogásolták, hogy nem segítik a kisgyermekes anyák TÁMOP-programban (Társadalmi Megújulás Operatív Programban) való részvételét, ez pedig, mint mondta, burkolt diszkrimináció a mai jogrendszerben.
Lehoczkyné Kollonay Csilla, a munkajogi projekt kezdeményezője, az ombudsmani hivatal civil konzultációs testületének tagja újságírói kérdésre egyebek mellett arról beszélt, hogy az új munka törvénykönyvével kapcsolatos egyik gyakran megfogalmazott aggály a munkahelyen kívüli magatartás korlátozása. Szavai szerint e mögött a magánéletbe benyúló korlátozások lehetnek.
Példaként említette a rendezvényen elhangzott felvetést, amely szerint az egyik munkáltató korlátozni akarja, hogy munkavállalója veszélyes sportokat űzzön, mert így "elúszhat" a rá, illetve a továbbképzésére fordított pénz. Jelezte: ő már a felvetést is abszurdnak tartja.
Arról is beszélt, hogy szerinte a magyar jogalkotók törvényben - a német joggyakorlatból kiindulva - túlságosan általánosan fogalmazták meg a szólásszabadsággal kapcsolatos korlátozást. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a korlátozási lehetőségekkel kapcsolatban ugyanakkor azt vetette fel, ha egy kisvárosi bankfiók vezetője "egy héten háromszor berúg, és az árokban hempereg", akkor fenntartható-e a munkaviszonya. Szerinte az eset már önmagában úgy megrengeti a bankfiók üzleti helyzetét, hogy oda épeszű ember be nem teszi a lábát, hiszen - mutatott rá - "a banküzem egy bizalmi üzletág".
A konkrét "gyakorlati" példára utalva azt mondta, nyilván nem lehet korlátozni a magánéletét, de az szerinte nem is feltétlen összeegyeztethető azzal a munkaviszonnyal.
Az ombudsman most induló projektjéről készült kiadványban egyebek mellett az áll: "A projekt keretében az alapvető jogok biztosa a méltó munkához való jog érvényesülésével, a foglalkoztatás területén az állami szerepvállalással összefüggő kérdésekkel, a tág értelemben vett munka világának jogilag releváns és megragadható elemeivel kíván foglalkozni. (...) A kiindulópont, hogy a biztos elsődleges feladata az alapvető jogok védelme, ezen belül a hatóságok, valamint a közszolgáltatók tevékenységével kapcsolatos alapjogi visszásságok feltárása és orvoslása".
Eredeti hír forrása
Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI)